ismertetõ

Megye: Bihar megye.
Erdély régió.

Nagyvárad A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvõ város Bihar vármegyében, melynek székhelye is. Érdemes tudni, higy az E60-as út fut keresztül a városon, mely közvetlenül összeköti Budapesttel, Kolozsvárral, Marosvásárhellyel, Brassóval és Bukaresttel is. Tervezik az észak-erdélyi autópálya felépítését is, mely a várostól mindössze 15 kilométerre lesz majd.

Története röviden

Elnevezése egy magyar fõnévbõl ered, hiszen a várad jelentése: kis vár. A "nagy" elõtag pedig egy másik település, a Kisvárdától történõ egyértelmû megkülönböztetésként szolgált. A források tanúsága szerint már az 1200-as években földvár állt ott, monostorát pedig a lovagkirály, Szent László alapította és ezidõtájt telepíttette ide a bihari püspökséget is. A király 1095-ben halt meg, és itt helyezték örök nyugalomra. Személyét halála után legendák sora övezte, így sírja zarándokhely lett.

A tatárjáráskor sikerült az ellenségnek bevennie. Ennek krónikása Rogériusz, püspök, váradi fõesperes, akinek nevéhez a Carmen Miserabile címû mû fûzõdik.

A XIV. század végén adták át Szent László aranyozott lovasszobrát, melyet a székesegyház elé állítottak.

A XV. század emblematikus figurái közül Janus Pannonius itt volt kanonok, Vitáz János várkapitány is a városhoz köthetõ, csak úgy, mint Rhédey Ferenc és fia, akik az erdélyi fejedelmi tisztséget töltöttek be.

A török offenzíva idején Ali bég fosztogatta a várost, de  vár ostroma sikertelen volt. Az itteniek az ostrom után erõdítették a várat.

Dózsa paraszt seregei 1514-ben szintén sikertelenül támadták. Szapolyai János és Ferdinánd váradi békéje is itt köttetett. Varkoch Tamás ostromának azonban a vár nem tudott ellenállni. Ez mérhetetlen pusztulást okozott a városnak és a várnak egyaránt.

A XVI. századi török ostromok többsége sikertelennek bizonyult. 1613-ban Báthory Gábort saját emberei itt gyilkolták meg. 1660-ben pedig a szászfenesi ütközetben II. Rákóczi György halt meg. Szintén 1660-ben történt, hogy Ali pasa ostromgyûrûbe fogta a várost. 1664-ben és 1689-ben is sikertelenek voltak a város felszabadítására irányuló harci cselekmények.

1692-ben sikerült Siegbert  tábornoknak a város felszabadítása.

A XVIII. században építették a napjainkban is itt található székesegyházat. Az itteni vár állapota rendkívül rossz, hiszen a kommunista diktatúra idején mindent feldúltak, ami a magyarságra emlékeztetett. Így tehát a vár is pusztulásra volt ítélve. Körzetében hatalmas tömbházakat építettek.

A XX. században a kulturális élet megélénkült olyannyira, hogy a város kulturális központtá avanzsálódott. Emiatt Körös-parti Párizsként is emlegetik.

Népessége

• 1787-ben lakossága 9790 fõ
• 1830-ban 18 091 fõ
• 1850-ben 22 538 fõ
• 1857-ben 22 443 fõ
• 1869-ben 28 698 fõ
• 1880-ban a város lakossága 31 324 fõ, ebbõl 86,4% magyar anyanyelvû, 6,6% oláh azaz román, 4% német; hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus, 5,9% ortodox volt.
• 1890-ben 38 557 fõ, 88,8 % magyar anyanyelvû, 6,6% román, 2,6 % német; hitfelekezet szerint 31,2 % római katolikus, 28,2 % református, 26,2 % izraelita, 6,5 % görög katolikus, 5,8 % ortodox volt.
• 1900-ban 47 018 fõ, a katonasággal együtt 50 177; ebbõl 91,3 % (44 750 fõ) magyar anyanyelvû, 5,1 % (3335 fõ) román, 2,4 % (1404 fõ) német
• 1910-ben 64 169 fõ, 58 421 magyar anyanyelvû, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt
• 1992-ben 222 741 fõ, ebbõl 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségû
• 2002-ben, a 206527 fõbõl (az elõfalvakban élõkkel együtt) már csak 56 830 (27,5%) magyar, 145295 (70,4%) román lakosa volt, valamint roma: 2466 (1,2%), német: 566 (0,3%), szlovák: 477 (0,2%), zsidó: 172, ukrán: 76, bolgár: 25, orosz: 25, szerb: 17, cseh: 9, török: 9.

<br style="clear:both">

Híres emberek

Nagyvárad polgármesterei

• Bölönyi Menyhért, 1850. január 4-én Nagyvárad elsõ polgármestere elfoglalja hivatali székét.
• Csorba János, 1851. június 25-tõl 1854-ig.
• Lukács György, 1861. január 21-tõl 1875-ig.
• Stettner Lajos, 1863 - 1864
• Sall Ferenc, 1875. november 11-tõl 1897-ig.
• Bulyovszky József 1897-1901
• Rimler Károly 1901-1919

A város híres szülöttei:

• gr. Rhédey Ferenc, aki a XVII. században erdélyi fejedelem volt.
• gr. Teleki Mihály Erdély kancellára a XVII. században.
• Perger János , Csengery Antal , Szigligeti Ede  és Benda Kálmán MTA tag.
• Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a XVI. században.
• Pázmány Péter esztergomi érsek és Váradi Péter kalocsai érsek.
• Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
• a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke Csengery Antal, aki történetíróként is jeleskedett.
  
• Diósy Ödönné Brüll Adél  Ady múzsája
• Bakonyi Károly író
• Széchényi Zsigmond Afrika-utazó
• Osvát Ernõ  a Nyugat folyóirat alapítója
• Palotai Boris József Attila-díjas író
• Dayka Margit Kossuth-díjas színmûvésznõ
• Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerzõ
• Szilágyi Dezsõ jogász, igazságügyminiszter
• Károly József, re fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távíró egyik feltalálója.
• Iványi Ödön  újságíró, aki 1891-ben átvette a Nagyvárad szerkesztését
• Edelmann Menyhért orvos.
• Beöthy Ödön (1796. december 5. - Hamburg, 1854. december 7. ) Erdély 48-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyûlési követ
• Grósz Frigyes szemgyógyintézetet nyitott Nagyváradon.
  
• Nagysándor József  október 6. honvéd tábornok, a 13  aradi vértanú egyike.
• Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerzõ
• Straub F. Brunó  az MTA tagja, 1988-89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke
• Wagner Nándor  szobrászmûvész
• Bajor Andor író
• Knézy Jenõ  sportriporter
• Beöthy Ödön  Erdély 48-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyûlési követ
• Flór Ferenc a „legmagyarabb magyar orvos”
• Csengery Imre országgyûlési képviselõ a XIX. században
  
• Grósz Albert  királyi tanszéki orvos, a nagyváradi Szemkórház igazgatója. 1852-1867 között Nagyvárad fõorvosa volt.
• Tisza Kálmán  a balközép párt  vezére. 1875. október 20. és 1890. március 13. között Magyarország miniszterelnöke.

Más hírességek Nagyváradon

• Itt tanított Juhász Gyula költõ. 1943. március 7-én a Pázmány Péter Premontrei Fõgimnázium (ma Mihai Eminescu Fõgimnázium) épületében emléktáblát állítottak fel.
• Itt tanult Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat szerzõje. 1848. június 24-én megválasztják Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyûlési képviselõjének. 1849. október 23-án kivégzik. Bronzszobrát, Margó Ede (1872-1946) alkotását 1907. március 15-én avatták fel.
• Itt élt és alkotott Ady Endre költõ.
• Itt alkotott Michael Haydn (1732-1806) zeneszerzõ, Joseph Haydn fivére.
• Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynõt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
• Az új Szent László székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész, a magyar régészet és mûvelõdéstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925) régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
• A premontrei templomban nyugszik Károly József (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
• A Rulikovszky-temetõben nyugszik Rulikovszky Kázmér lengyel százados, akit Paskievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festõmûvész, Tabéry Géza (1890-1959) író, Fekete József (1903-1979) szobrász.

Nagyvárad történelmi városrészei

• Váradolaszi (Olosig)
• Újváros (Orasul Nou)
• Szõllõs (Seleus)
• Csillagváros (Steaua)
• Velence (Velenþa)
• Õssi (Io&#0351;ia)
• Rogériusz (Rogerius)
• Tokaji telep, más néven Cinka Panna (Cartierul Eminescu)
• Váradhegyalja (Podgoria)
• Rét

Újabb városrészek

• Tavirózsa (Nuf&#259;rul)
• Dragos Voda
• Észak-Õssi (Iosia Nord)
• Ipari negyed (Zona industriala)

<br style="clear:both">

Kultúra

Egy kis sajtótörténet

• 1862 szeptemberében megjelent az elsõ, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszûnt, majd újra megjelent 1867-1884 között.
• 1868 A Nagyváradi Lapok megjelenése, a nagyváradi hivatásos újságírás kezdete.
• 1870. július 3. Megjelent a Nagyvárad címû napilap. Fõszerkesztõ Hügel Ottó. Szerkesztését 1891-ben Iványi Ödön (1854-1893) újságíró vette át.
• 1874. június 17. Megjelent a Szabadság címû napilap. 1895. szeptembere és 1896. májusa között Nagyváradon tartózkodik és a lapnál újságíróskodik Krúdy Gyula. 1900. január 1-jén Ady Endre megérkezik Debrecenbõl és a lapnál dolgozik 1903. októberéig.
• 1895 Megjelent a Tiszántúl címû napilap.
• 1898. október 1. Megjelent a Nagyváradi Napló.1901. december 10-tõl Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztõnek.
• 1902 Megjelent a Nagyváradi Friss Újság.

Közlekedés

Tömegközlekedésrõl röviden

A XX. század elsõ éveiben vette kezdetét a városban a villamosközlekedés. Az elsõ villamos mozdonyok is ekkor indultak elsõ útjaikra. A tömegközlekedési hálózat irányítása az OLT vállalat tevékenysége. A megannyi autóbusz mellett összesen öt villamos közlekedik a városban (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es).

A vasútról

• A XIX. század második felében került átadásra a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonal, így a vasúti közlekedés az egyik meghatározójává vált a közlekedésnek.
  
• Tizenkét évvel késõbb átadták a Nagyvárad-Kolozsvár közötti  vasúti pályát.

Vasútállomások a városban

A város négy pontján is vasútállomás található: Központi pályaudvar, Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Biharpüspöki pályaudvar, mely egyben határátkelõként is funkcionál.

A vasúti menetrendrõl részletes tájékoztatás az alábbi honlapokon olvasható:

www. elvira. hu, www. infofer. ro, www. cfr. ro

Repülõtér

Az Arad felé vezetõ út mellett a város peremén találhatjuk Nagyvárad repülõterét. A menetrend az alábbi honlapon található:

www. tarom. ro

A történelmi Magyarország nagyváradi templomai

Római katolikus templomaink

• Szent László templom. Az utolsó tatárdúlást követõen 1717-1733 között épült fel, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok váradi püspöki mûködése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1960-as években a kommunista hatalom le akarta rombolni, de a város magyarsága élõ láncot alkotva éjjel-nappal védte a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre ítéltek.
• Nagyváradi római katolikus Székesegyház, Bazilika (Basilica Minor). Alapkövét Forgács Pál püspök tette le 1752. május 1-jén, az építkezést 1779. december 8-án fejezték be és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

Református templomaink

• Várad-Újvárosi (kéttornyú) református templom. 1835-1853 között épült, tornya 1872-ben készült el.

Izraelita templomaink

• Ortodox zsinagóga.
• Cionista (neológ) zsinagóga (Kossuth, ma Indepententei utca), 1878-ban szentelték fel. Tervezõje Búsch Dávid, kivitelezõje id. Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belsõ díszítés Horovitz Mór munkája. A templom ma már használaton kívül áll.
• Teleki utcai zsinagóga.

Görög-keleti templom

• Holdas-templom. Tervezõ építésze Éder Jakab, kivitelezõje Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló félgömb került, melyet egy különleges szerkezet mûködtet, készítõje Georg Rueppe in Grosswardein.

Építészeti remekek, mûemlékek

• Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követõen Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késõreneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdõdik, 1618-ban a vár megerõsítéséhez a templom köveit is felhasználják.
• Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1762-ben kezdték el. Fõbejáratával szemben található a Tóth István (Tóth Árpád költõ édesapja) által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lõrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az õt körülvevõ négy oroszlánnal együtt eredetileg a város fõterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
• Kanonok-sor
• Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezsõ tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az elsõ magyar hivatásos színielõadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felõli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as évek]]ben történt felújításakor eltûntettek és azóta sem került elõ. Szövege:"E városban ez epületben a színpadról elhangzott elsõ magyar szó emlékére, 1798 augusztus 26-1898 augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége. "
• Városháza.
• Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Fellner és Helmer osztrák mûépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Elõtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Sclauch-kertbe számûzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 õszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el elsõ évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is mûködik az egykori magyar színház épületében.
• Apolló palota (Fõ, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsõként ebbe az épületbe vezették be a központi fûtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem mûködó - felvonót láthatunk.
• Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezsõ tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között.
• Pénzügyi palota. Az [[eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
• Igazságügyi palota
• Nemzeti (volt [[Osztrák-Magyar) Bank épülete
• Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
• Moskovits palota.
• Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
• Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.

A várost gyönyörû barokk épületek gazdagítják. A szecesszió jegyében született épületek híresek.

Testvérváros

Debrecen, Magyarország

Fontos címek, telefonszámok

A Segélyhívót a 112-es telefonszámon lehet elérni. A város polgármesteri hivatala az alábbi címen található: Szent László/Unirii tér 2, telefonszáma: (0040)259/437000.

Információs irodában, ahol menetrendekrõl és egyéb közérdekû információkról kaphatnak felvilágosítást: (0040)359/442413. Kedvezõ áru szállás után az alábbi telefonszámon lehet érdeklõdni: 0359/402476.

Jogi tanácsadás illetve cégügyekkel kapcsolatos felvilágosítást a (0040)745/013012 -os számon kérhetnek.